A lengyel püspökök levele Szent II. János Pál születésének centenáriumára

A lengyel püspökök a szent pápa székfoglaló homíliájának felejthetetlen mondatait idézik válaszul: „Ne féljetek! Nyissátok meg, sőt tárjátok ki Krisztus előtt a kapukat! Nyissátok meg az ő üdvözítő hatalma előtt az államhatárokat, a gazdasági és politikai rendszerek határait, a kultúra, a fejlődés és a civilizáció széles mezőinek korlátait. Ne féljetek! Krisztus tudja, hogy »mi lakik az emberben«. De egyedül ő tudja ezt!”

Krisztus tudja, mit hordozunk ma magunkban, tökéletesen ismeri örömeinket, aggodalmainkat, reményeinket, félelmeinket és vágyainkat. Csak Ő tud választ adni a jelenlegi kérdéseinkre – folytatják a lengyel főpásztorok. – Meggyőződésük, hogy ha élne a lengyel pápa, akkor biztosan megértené azokat az embereket, akik bezárkóztak és karanténban vannak. Imádkozna a betegekért, a halottakért és családjaikért. Szent II. János Pál életében gyakran volt kórházban úgy, hogy nem tudott szentmisét bemutatni és szenvedett testvére, Edmund halála miatt, aki 26 éves korában hunyt el, fiatal orvosként, mert elkapott egy fertőzést az egyik betegétől. Szent II. János Pál megértette és értékelte az orvosok, az ápolók, az elsősegélynyújtók és az egészségügyi dolgozók munkáját, akikkel találkozott és akikért gyakran imádkozott életében.

Karol Wojtyła pápasága során 132 országba és 900 városba látogatott el. Tanítása ma is érvényes. A szent pápa már 2002-ben arra hívta az Egyházat, hogy induljon el a virtuális tér felé, és határozottan kérte az emberi élet védelmét a fogantatástól természetes halálig. A 100 év. Szavak és képek című könyvben, amelyet a Vatikáni Könyvkiadó jelentetett meg Szent II. János Pál pápa születésének centenáriuma alkalmából, Ferenc pápa megvallja, hogy „papi és püspöki élete során gyakran kérte imáiban az evangéliumhoz való hűség ajándékát, amelyről Karol Wojtyła tanúságot tett”.

A Lengyel Püspöki Konferencia levele végül emlékeztet Stanisław Dziwisz bíboros szavaira, amelyekkel leírta a lengyel pápa elleni merénylet pillanatát, hogy milyen nyugodt maradt annak ellenére, hogy a helyzet drámai, a halál fenyegetése pedig nagyon is valóságos volt. Bár fájdalmai voltak sebei miatt, nem esett pánikba, és mielőtt elvesztette volna az eszméletét, azonnal Szűz Mária oltalmába ajánlotta magát, és azt mondta, megbocsát annak, aki rálőtt.