SZENTESTE A CSALÁDBAN

Karácsony estéjén a családok különböző módon, mégis hasonlóan, imádsággal, énekkel köszöntik az Isten fiát, aki határtalan szeretetében gyermekként közénk jött. Az ünneplés és a közös imádság szebbé tételének egyik lehetséges módja a következő családi liturgia, amely egy általunk összeállított változat. Alakítsátok, formáljátok úgy, ahogy a ti családotoknak a legjobban megfelel. Ajánljuk szeretettel! Áldott ünneplést!

A szentesti családi liturgia mozzanatai a következőképpen követik egymást:

Összejövünk a nappaliban a karácsonyfa és a házi betlehem körül. Csak a karácsonyfa égői világítanak. Meggyújtunk egy gyertyát. Elcsendesedünk. Az előimádkozó, ha lehet akkor az édesapa legyen, mint a „család papja”, aki imavezető szerepét megosztja az édesanyával.

ÉDESAPA:
Ezen a különleges estén kezdjük el közös imánkat keresztvetéssel: Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.

+ + + 

Ó, gyönyörűszép, titokzatos éj!
Égszemű gyermek, csöpp rózsalevél.
Kisdedként az édes Úr, jászolában megsimul
Szent karácsony éjjel!

Ó, fogyhatatlan csodálatos ér!
Hópehely ostya, csöpp búzakenyér.
Benne, lásd: az édes Úr, téged szomjaz, rád borul.
Egy világgal ér fel.

Audió lejátszó

O

ÉDESAPA:
Amikor közülünk valakinek születésnapja van, akkor ez nagy ünnep a családunk számára. Ilyenkor rá figyelünk, és arra próbálunk visszaemlékezni, hogyan is történt, amikor kisgyermekként a világra jött. Elmondjuk neki, mennyire örülünk, hogy közöttünk van, megköszönjük mindazt, amivel gazdagította a családunk életét, kimutatjuk iránta érzett szeretetünket, ragaszkodásunkat. Boldogságot, jó egészséget, minden jót kívánunk neki. Ugyanakkor egy kicsit előrepillantunk, Isten kegyelmébe ajánlva az ő jövendő életét is. Azért imádkozunk, hogy továbbra is Isten áldása kísérje a mindennapjait és élete Istennek tetsző legyen.

Karácsony estéjén Jézus az ünnepelte, ma az Ő születésnapját ünnepeljük. Ennek nemcsak a mi családunk örül, hanem mindazok, akik Őt jól ismerik és szeretik. Az Ő tiszteletére énekeljük a karácsonyi énekeket. Felelevenítjük az első karácsony történetét, ugyanakkor gondolunk arra a pillanatra is, amikor majd Jézussal „szemtől-szembe” találkozhatunk – majd az örökkévalóságban.

Hallgassuk most meg együtt a karácsonyi történetet! (Ha van rá lehetőség, el is lehet játszani, rövid betlehemes formájában)

„Történt pedig azokban a napokban: Rendelet ment ki Augusztusz császártól, hogy írassék össze az egész földkerekség. Ez az első összeírás akkor történt, amikor Szíriát Kvirínusz kormányozta. El is ment mindenki, hogy összeírják, mindenki a maga városába.
Fölment tehát József is Galileából, Názáret városából Júdeába, Dávid városába, amelyet Betlehemnek hívnak, mert Dávid házából és nemzetségéből való volt, hogy összeírják Máriával, eljegyzett feleségével, aki áldott állapotban volt. Amikor ott voltak, eljött az ideje, hogy szüljön, és megszülte elsőszülött fiát. Pólyába takarta és jászolba fektette, mert nem kaptak helyet a szálláson.
Azon a vidéken pásztorok tanyáztak, és őrizték nyájukat az éjszakában. Egyszer csak ott termett mellettük az Úr angyala, és az Úr fényessége körülragyogta őket. Nagy félelem vett erőt rajtuk. Az angyal ezt mondta nekik: »Ne féljetek! Íme, nagy örömet hirdetek nektek, melyben része lesz az egész népnek. Ma született nektek az Üdvözítő, az Úr Krisztus, Dávid városában. Ez lesz a jel számotokra: találni fogtok egy kisdedet pólyába takarva és jászolba fektetve.«
Ekkor azonnal mennyei sereg sokasága vette körül az angyalt, és dicsérte Istent: »Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség a jóakaratú emberekben!«
És történt, hogy amikor az angyalok visszatértek tőlük a mennybe, a pásztorok így szóltak egymáshoz: »Menjünk át Betlehembe, és lássuk azt a dolgot, ami történt, s amelyet az Úr hírül adott nekünk.« Elmentek tehát sietve, és megtalálták Máriát és Józsefet, és a jászolban fekvő kisdedet. Amikor meglátták őket, elhíresztelték azt, amit a gyermek felől hallottak. És mindnyájan, akik hallották, csodálkoztak azon, amiről a pásztorok beszéltek nekik. Mária pedig megjegyezte mindezeket a dolgokat, és el-elgondolkodott rajtuk szívében.
A pásztorok pedig visszatértek, magasztalták és dicsérték Istent mindazokért a dolgokért, amiket hallottak és láttak úgy, ahogy megmondták nekik.” (Lk 2,1-20)

A pásztorokhoz hasonlóan mi is magasztaljuk és dicsérjük Istent ma a közénk született Úr Jézusért, aki számunkra meghozta a szabadulást és a gyógyulást. Aki a mi megmentőnk és üdvözítőnk lett. Aki, bár tehetetlen csecsemőként született közénk, igazából egy hatalmas Király. Ahogy ezt Izajás próféta megjövendölte:

„Mert gyermek születik, fiú adatik nekünk, s az ő vállára kerül az uralom. Így fogják hívni: Csodálatos Tanácsadó, Erős Isten, Örök Atya, Béke Fejedelme.” (Iz 9,5)

+ + + 

Dicsőség mennyben az Istennek! Dicsőség mennyben az Istennek!
Az angyali seregek vígan így énekelnek: Dicsőség, dicsőség Istennek.

Békesség földön az embernek! Békesség földön az embernek!
Kit az igaz szeretet a kis Jézushoz vezet, békesség, békesség embernek.

Dicsérjük a szent angyalokkal, imádjuk a hív pásztorokkal
Az isteni gyermeket, ki minket így szeretett, dicsérjük, imádjuk és áldjuk.

Audió lejátszó

O

ÉDESANYA VAGY EGY IDŐSEBB GYERMEK:

Jézus, Te közöttünk vagy, hisz azt ígérted, hogy mindenütt jelen vagy, ahol ketten vagy hárman összejönnek a Te nevedben. Nézd, a mi családunk együtt van most, hogy ünnepelje a Te világra jöveteledet és hálát adjon a Te irántunk tanúsított nagy szeretetedért. Segíts nekünk, hogy ünneplésünk szorosabbra fűzze kapcsolatunkat egymással és veled!

EGYETEMES KÖNYÖRGÉSEK:
(Ezek felolvasásában lehetőleg a család minden tagja működjön közre)

Édes Jézusunk, Te azért jöttél közénk, hogy betöltsd vágyainkat, kérünk add:

– hogy felismerjünk Téged a gyermekekben, a szegényekben, az öregekben, minden emberben! – Kérünk Téged, hallgass meg minket!

– hogy felfedezhessük életünkben a Te ajándékaidat, hiszen mindenünket Neked köszönhetjük, ezért töltse el szívünket a hála! – Kérünk Téged, hallgass meg minket!

– taníts meg minket úgy szeretni, ahogy Te szeretsz minket! – Kérünk Téged, hallgass meg minket!

– tégy bennünket követeiddé, hogy minden ember megtudja végre az örömhírt: szeret minket – minden embert – az Isten! – Kérünk Téged, hallgass meg minket!

– Saját szavainkkal is elmondhatjuk kéréseinket. – Kérünk Téged, hallgass meg minket!

Mennyei Atyánk! Te karácsonyi ajándékként Jézust adtad nekünk! Add kegyelmedet, hogy mindig az Ő békéje, szeretete lakjék szívünkben, otthonunkban! Ámen.

+ + + 

Mennyből az angyal lejött hozzátok, pásztorok, pásztorok!
Hogy Betlehembe sietve menvén, lássátok, lássátok.

Istennek Fia, aki született jászolban, jászolban,
Ő leszen néktek Üdvözítőtök valóban, valóban.

Mellette vagyon az édesanyja, Mária, Mária;
Barmok közt fekszik, jászolban nyugszik szent Fia, szent Fia.

El is menének köszöntésére azonnal, azonnal
Szép ajándékot vivén szívükben magukkal, magukkal.

A kis Jézuskát egyenlőképen imádják, imádják,
A nagy Úristent ilyen nagy jóért mind áldják, mind áldják.

Audió lejátszó

O

ÉDESAPA:
A Szentírás arról számol be, hogy a pásztorok, amint az angyalok eltávoztak, Betlehembe mentek keresni a kis Jézust. Amikor megtalálták, ajándékot adtak Neki. Mi is adjuk most át neki ajándékainkat.

(Ez konkrét, tárgybeli ajándék, pl. fehér ingecske, amit „jócselekedetek” díszítenek, szalmával teli jászol, amelybe a szalmaszálakat az adventi időben gyűjtögettük, kivágott papírszív vagy jelképes ajándék is – pl. azok a lemondások, törekvések, amelyeket az adventi időszakban vállaltunk azért, hogy Isten jelenlétét mélyebben megtapasztalhassuk. Ugyanakkor lehet ez egy vers vagy egy ének, amit valamelyik kisebb gyerek elmond, énekel Jézusnak. Ezt követően egymás kezét megfogva imádkozzuk a „Miatyánkot”)

ÉDESAPA (áldást mond a családjára ezekkel a szavakkal):
Az Úr áldjon meg minket, védelmezzen minden rossztól, és vezessen el az örök életre. Ámen.

+ + + 

Csillag gyúlt a sötét égen, megszülettél, szép reményem!
Csendben pihensz anyád karján, reménységünk éjszakáján.

Csillag gyúlt a sötét égen, aludj csendben, szép reményem!
Atyád őrzi édes álmod, mint ahogy Te a világot.